A GDP növekedését meghaladóan bővülhetett a biztosítási piac
2018. január 9., kedd
A biztosítási szektor várhatóan a GDP növekedésénél jobban bővült 2017-ben, legalábbis a harmadik negyedéves adatokból erre lehet következtetni - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke az MTI-nek.
A biztosítási szektor várhatóan a GDP növekedésénél jobban bővült 2017-ben, legalábbis a harmadik negyedéves adatokból erre lehet következtetni - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke az MTI-nek.
Tavaly a biztosítási piacon a nyugdíjbiztosítások kiugróan bővültek, az első félév végén már 230 ezer fölött volt a szerződések száma. A növekedés másik motorja a gépjármű-biztosítások piaca volt.
A biztosítási szektor előtt 2018-ban komoly szabályozói kihívások állnak. A MABISZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a biztosításközvetítői direktíva (IDD) február 23-án lépett volna hatályba, de az Európai Unió valamennyi illetékes szerve a határidő meghosszabbítása mellett érvelt, így a bevezetésre új határidőként valószínűleg október 1-jét tűzik ki.
Kozek András, a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke elmondta: a szabályozók közül az úgynevezett PRIIPS direktíva már január elsején életbe lépett. A teljes költség mutatóval (TKM) már közel nyolc éve olyan jelzőszámot alkotott a magyar biztosítási szektor, amely Európában is egyedülállónak számít, a mutató ugyanis minden tranzakciós és háttérköltséget tartalmaz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két évvel ezelőtt TKM-et beépítette a nyugdíj-, majd az életbiztosítások szabályozásába is, később a PRIIPS-előírások átvétele miatt szükség volt a magyar szabályok átírására.
A szabályozás a biztosítók mellett az alapkezelőkre is vonatkozik majd, de csak 2019-től, így a megtakarítási piacon 2020-tól már egységesek lesznek az előírások.
A jövőben a magyar ügyfeleknek újabb betűszóval kell megismerkedniük - az úgynevezett kid-del -, ha befektetési terméket akarnak venni. Az Európai Unió lakossági befektetési csomagtermékekre és a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó szabályai (az úgynevezett PRIIPS-előírások) alkalmazzák a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (angol rövidítéssel a kid) rendszerét. A kid segítségével az ügyfél információkat kap arról, hogy a termék pontosan milyen célra szolgál, és - egy előre meghatározott képlet alapján - a pénzügyi szolgáltatóknak be kell mutatniuk a termék valamennyi kockázatát. Az új szabályozás azt is előírja, hogy a termék teljesítményét a szolgáltatónak négy lehetséges forgatókönyv alapján kell modellezniük, és bemutatniuk.
Forrás: Biztosítási szemle
A biztosítási szektor előtt 2018-ban komoly szabályozói kihívások állnak. A MABISZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a biztosításközvetítői direktíva (IDD) február 23-án lépett volna hatályba, de az Európai Unió valamennyi illetékes szerve a határidő meghosszabbítása mellett érvelt, így a bevezetésre új határidőként valószínűleg október 1-jét tűzik ki.
Kozek András, a MABISZ Életbiztosítási Tagozatának elnöke elmondta: a szabályozók közül az úgynevezett PRIIPS direktíva már január elsején életbe lépett. A teljes költség mutatóval (TKM) már közel nyolc éve olyan jelzőszámot alkotott a magyar biztosítási szektor, amely Európában is egyedülállónak számít, a mutató ugyanis minden tranzakciós és háttérköltséget tartalmaz. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két évvel ezelőtt TKM-et beépítette a nyugdíj-, majd az életbiztosítások szabályozásába is, később a PRIIPS-előírások átvétele miatt szükség volt a magyar szabályok átírására.
A szabályozás a biztosítók mellett az alapkezelőkre is vonatkozik majd, de csak 2019-től, így a megtakarítási piacon 2020-tól már egységesek lesznek az előírások.
A jövőben a magyar ügyfeleknek újabb betűszóval kell megismerkedniük - az úgynevezett kid-del -, ha befektetési terméket akarnak venni. Az Európai Unió lakossági befektetési csomagtermékekre és a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó szabályai (az úgynevezett PRIIPS-előírások) alkalmazzák a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (angol rövidítéssel a kid) rendszerét. A kid segítségével az ügyfél információkat kap arról, hogy a termék pontosan milyen célra szolgál, és - egy előre meghatározott képlet alapján - a pénzügyi szolgáltatóknak be kell mutatniuk a termék valamennyi kockázatát. Az új szabályozás azt is előírja, hogy a termék teljesítményét a szolgáltatónak négy lehetséges forgatókönyv alapján kell modellezniük, és bemutatniuk.
Forrás: Biztosítási szemle
